azért hogy megtörténjen hanem csak hogy velem legyen.Persze ezt majd vele is megbeszélem nah meg Jiyonggal is mert lehet kicsit mérges lenne.Probál mindig
mindentől megvédeni mióta a szüleim meghaltak akkor is védett ha én erről nem is tudtam.Pár napja elmondta mikor kimentünk a szüleim sírjához.A Big Bang
már nem tanít minket ami azt jelenti hogy minden vissza tért a régi kerékvágásba.De azt mellesleg elmondom hogy a csapat énekversenyen mi nyetünk Jiyongék
lettek a másodikak(hihih).Most is egy előadásom ülök mégpedig egy művészeti órán.Gondolatmenetemből Minhyuk zökkentett ki aki kicsit meglökte a könyököm
ennek köszönhetően a ronda kis pálcika emberem rondább lett.
-Naaaaa.-sipítoztam kicsit halkan hogy a tanár ne hallya meg
-Az mi?.-kérdezte a rajzomra mutatva
-Egy ember.-mondta
-Hogy mi?.-kerekedett ki a szeme és közelebb hajolt hozzá majd kiröhögött persze ezt mind kulturáltan és halkan majd Jungshinék felé adta a lapon.Hát ők is
ugyan úgy reagáltak mint Minhyuk.Majd Yonghwa elvette a lapom és elkezdett rajzolni.Nem adta vissza a lapom ezért kezdtem egy újat majd kicsöngetésnél
felálltam hogy akkor odaadom a rajzom a tanárnak de Yonghwa visszafogott és rám nézett.
-Te meg hova mész?.-kérdezte
-Beadom a rajzom.-mutattam fel az újabb pálcika emberemet de most kibővült egy virággal,napocskával,kis házzal.Kész mestermű én mondom.
-Azt inkább ne.Inkább ezt add be.-adta az egyik rajzot amit a kezében fogott.
-De ez a te rajzod.-képedtem el mert nagyon jól rajzolt
-Nem az enyém ez.-mutatta fel a kezében a másik lapot.-Ez a tied.Erre nem volt több időm mint az enyémre de nem lesz egyes.-mondta és elindult a tanár felé
én meg ott maradtam és gondolkodtam majd Yonghwa visszajött és kivette a kezemből a lapot.
-Tanárnő ez is itt van.-mondta és oda adta
-De.-kezdtem bele
-Semmi de csak köszönd meg.-mondta mosolyogva
-Oké köszönöm.-mondtam és elindultuk ki a teremből Minhuyk a falnak dőlve várt rám
-Mi tartott eddig?.-kérdezte
-Volt egy kisebb gubanc.-mondta Yongwa
-Hyorina jól vagy?.-aggódva méregetett és odaugrott hozzám
-Persze csak nem tudtam beadni a rajzom.-szomorodtam kicsit el.
-Akkor mit adtál be?.-kérdezte felvont szemöldökkel Minhyuk
-Amit én rajzoltam neki.-mondta Yonghwa
-Ohh akkor nincs semmi baj.-mondta Minhyuk és átkarolta a vállam.
-Miért nincs semmi baj?.-kérdeztem
-Mert hyung jól rajzol és a te pálcika embered kevés lett volna akár egy ketteshez is.-vázolta fel a helyzetet közben megindultunk a következő előadásra mind a
hárman.a következő előadás zenei előadás volt.Csapatokba kellet rendeződni persze én a fiukkal voltam egy csapatban.
-Mit játszunk el?.-kérdezte Minhyuk a kottákat nézegetve
-Mondjuk Romeo és Júlia című számot.-mondtam mert megakadt a kezemben a kotta
-Nekem jó.-mondta Jungshin
-Nekem is.-egyezett bele Jonghyun is
-Nekem is jó.-mondta Minhyuk is
-És neked?.-kérdezte Yonghwát aki még mindig a kottát nézegette majd rám nézett
-Akkor te meg én együtt éneklünk Jonghyn meg a szokásos szövegét énekli.Persze Hyorina is gitározik.-mondta mire mindenki elmosolyodott és bólintott csak én
fagytam le egy kicsit na jó nagyon.Nem szeretek emberek előtt énekelni akik csak engem néznek.Nem tehetek róla a Big Bang előtt is mindig parázok pedig
náluk aztán nem kell mert nem nevetnek ki,de félek ha valamit itt elrontok akkor mindenki közröhej tárgyává tesz amit nagyon nem szeretnék.
-Muszáj énekelnem?.-kérdeztem kicsit félve
-Igen muszáj.-mondta Yonghwa és a többiek mind minket néztek.
-De.-kezdtem volna ellenkezni de közbevágott
-Jó hangod van akkor mi a szarért parázol?.-kérdezte Yonghwa végig a szemembe nézve
-De ha elrontok valamit mind ki fognak nevetni.-mondtam
-Csak merjenek kiröhögni azokat agyon verem.-mondta Yonghwa és rettenetesen jól esett ez az egy mondat
-Oké akkor most hogy ezt megbeszéltük mi lenne ha el is kezdenénk gyakorolni?.-kérdezte Jonghyun.Minhyuk csak karba font kézzel ült és engem és Yonghwát nézte.
Nem mondott semmit csak minket nézet.Mikor odamentem és le ültem mellé nem mondott semmit csak rám nézett felvont szemöldökkel nézett rám majd,folytatta
amit eddig nézte a kottát.Nem értettem hogy mi a baj de nem tudtam sokat gondolkodni rajta mert Jonghyun a kottát nyomta a kezembe hogy én is kezdjem elmegtanulni.Ezzel nem is volt semmi baj könnyen megtanultam az ilyen dolgokat.Már csak az éneklésemmel volt a nagyobb probléma.Ugyanis nem hogy jól énekeltem volna nem dehogy is egy hangot sem találtam el. Szégyeltem magam és égtem mint a rongy.
-Oké 15 perc szünet.-mondta fáradtan Jonghyun amit kimondta és szinte sprinteltem ki a teremből és felmentem a tetöre nem tudom miért csak úgy meg indultam
valamerre és ott lukadtam ki.A kilátás szép volt nagyon,megérte belepusztulni még felértem.Lehet el kellene kezdenem sprotolni.De a munkám mellet nem mindig
jut idő dolgokra.Vagy 2 perce ülhettem ott mikor az ajtó kivágódott nagyon megijedtem.Már elküldtem volna melegebb éghajlatra ez egyedet aki kivágta az
ajtót de megláttam hogy Minhyuk volt az.Nem hiszem hogy el kéne küldenem a búsba főleg most hogy valami baja van.
-Minhyuk a frászt hoztad rám.-mondtam neki
-sajnálom.-vetette oda nekem
-Minhyuk valami baj van?.-kérdeztem
-Semmi.-mondta és magára erőltetett egy mosolyt ami nekem vicsorgásnak felelt meg nem pedig mosolynak.
-Aha értem szóval semmi bajod de hozzám sem szólsz.-vázoltam fel az éppen aktuális helyzetet
-Mert nincs hozzá kedvem.-mondta
-Remek akkor ha lesz hozzá kedved majd szólj.-mondtam és ott hagytam.Még hogy nincs hozzá kedve,remek akkor nekem sincs kedvem hozzá.Nem volt kedvem
hozzá hogy próbáljak vagy énekeljek haza akartam menni.Mondtam a fiúknak hogy nem érzem magam jól és inkább haza megyek.Persze ők mindjárt kérdezték
hogy el kísérjenek-e?De én mondtam hogy nem kell fölösleges eljönniük velem meg hogy kedvesek.Mikor hazaértem csak ledobtam a cuccaim és egy nagy pohár
fagyival a Tv elé ültem.Nem volt semmi nézhető film.Miért is lenne?Nagyban elmélkedtem az élet nagy dolgain mikor megcsörrent a telefonom.Nagy nehezen de
sikerült előhalásznom és megnézni hogy ki hív.Minhyuk volt tanakodtam egy ideig hogy felvegyem-e vagy sem de felvettem nem szóltam bele.
-Jobban érzed magad?.-kérdezte köszönés nélkül.
-Igen.
-Biztos ne menjek át?
-Igen és nem.-feleltem unottan
-Mi a baj,.-kérdezte
-Bocs de most nekem nincs kedvem beszélgetni.-mondtam és le is tettem a telefont.Rosszul esett amit mondtam neki de nekem is rosszul esett amikor ő mondta.
Az este folyamán hívott még de nem vettem fel egy idő után mikor már idegesített a telefonon csörgése azon tanakodtam hogy vagy a falhoz dobom hogy halgason
el vagy ki kapcsoma.Az ésszerű dolgot választottam kikapcsoltam, azért nem kellene a falhoz vágnom a telefonon nem is vesztem vele össze.Vagy 9 óra környéke
lehetett mikor valaki csöngetett.Nem volt kedvem kinyitni az ajtót jelenleg senkinek.De aki csöngetett rá ragadt a csöngőre és nem nagyon tervezte hogy
le száll róla ezért erőt vettem magamon és az ajtóhoz mentem.Mikor kinyitottam kicsit meglepődtem.Jiyong állt az ajtóban de mögötte volt még valaki.
-Gyere be.-mondtam
-Szerintem meg gyertek be.-mondta és félre állt és akkor vettem észre Minhyukot is.Remek szólt Jiyongnak
-Felőlem.-mondtam és megindultam a vackom felé és néztem tovább a Tv-t
-Mi a helyzet veletek srácok?.-kérdezte Ji közben leült az egyik fotelbe
-Nem sok.-mondtam és néztem tovább a Tv-t
-Én nem így hallottam.-mondta nyugodt hangon.Ahha vihar előtti csend nem kell neki sok és lekiabálja majd a fejem.
-Mert az megold valamit ha Minhuyk meg hozzád ha valami nem stimmel köztünk.-vetettem oda Minhyuknak aki csak nézett mint hal a szatyorban
-Mert az megoldás ha nem veszed fel azt a rohadt telefont ha hívlak azt hittem valami bajod van.-vágott vissza Minhyuk kapásból.
-Mert az megoldás hogy nem csináltam semmit és berágtál rám mi?-kérdeztem vissza
-Mert ott enyelegtél Yonhwával.-vágta oda és láttam a dühöt a szemében.Szóval innen fúj a szél.
-Nem enyelegtem senkivel te beképzeled magadnak.-mondtam-Nem nem képzelem be.-mondta
-Oké mindenki kussol!!!.-kiabálta el magát Jiyong.Ahha megtört a jég most végünk van
-Ti ketten kurvára hülyék vagytok.Te bízz kicsit Hyoban.-mutatott Minhyukra.-Te pedig ne enyelegj senkivel.Még ha nem is enyelegés volt akkor sem.És vedd fel azt a kibaszott telefont mert azért van.-mondta nekem majd visszaült a helyére én meg csak meredtem magam elé.
-Sajnálom.-mondta Minhyuk és felém jött
-Én is sajnálom.-mondtam majd a karjai közé bújtam.Így mégis jobb mint összeveszve.
-Na akkor én itt végeztem.-mondta Jiyong és magához húzott egy gyors ölelésre meg egy puszira és már ment is el.Mi egy kicsit még álltunk majd megszólaltam.
-Én téged szeretlek nem pedig Yonghwát.-mondtam a szemébe mire magához húzott és megcsókolt.
-Én is szeretlek kicsim.-mondta és leültünk a kanapéra persze én már bújtam is hozzá.
-Itt alszol ma?.-kérdeztem
-Itt aludjak,.-kérdezte mosolyogva
-Ühhüm.-bológattam
-Akkor itt alszok.Vannak még itt ruháim ugye?.-kérdezte mire kicsit felnéztem és gondolkodtam
-Igen a múltkor itt hagytad őket.-mondtam mosolyogva
-Akkor semmi akadálya.-mondta és magához húzott egy ujjabb csók erejéig.Imádom nem tudok vele rosszban lenni.Beszélgettünk még egy kicsit majd elmentünk
fürödni persze egyesével.Miután mind a ketten végeztünk ettünk egy kicsit amit találtunk majd néztünk még egy kicsit a TV-t de nem láttam belőle sokat mert
Minhyuk nem hagyott kínzott vagy csikált vagy valamit mondott amitől nevetnem kellet vagy megcsókolt.Mikor már kellően kifárasztottuk egymást elmentünk
aludni.Persze én Minhyukhoz bújtam mint mindig ő pedig átkarolta a derekam és úgy aludt el.Én még néztem egy kicsit az arcát majd kicsit közelebb hajoltam
hozzá és adtam egy puszit az arcára majd én is elaludtam a védelmező karjai között.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése