15.rész

Ma van a nagy nap.Le járt a fogadás és Jungshin nem csajozott be.Szegény.De ma be mutatja nekünk a barátnőjét Jonghyun.Kíváncsi vagyok hogy milyen lehet a lány.Azt mondta hogy kedves nagyon és ha Jonghyun a barátja akkor tényleg kedves lehet.Majdnem mind a reptéren voltunk és vártuk hogy le szájon a Japáni gép.Szerintem mi jobban izgultunk mit Joghyun ő csak minket figyelt és mosolygott rajtunk.Én Minhyuk ölében ültem mert máshol már nem volt hely.Egyszer csak Jonghyun meg indult egy nagyon szép lány felé.Szép hosszú barna haja volt,nem volt olyan magas de annál inkább vékonyabb.Nagyon össze illettek ahogy láttam őket egymás mellet.
-Az anyát.Nem semmi csaj.-mondta Minhyuk mire rá néztem elég csúnyán mert össze húzta magát.Nem érdekelt ki keltem az öléből és félre álltam tőle.
-Hé kicsim ne már.-jött utánam Minhyuk
-Ha ő jobban tetszik hát csak tessék.Legeltesd rajta a szemed.-vetettem oda neki mire kezei közé fogta arcom és felé fordította.
-Kicsim nekem csak te vagy.Senki más nem kell nekem csak te.-mondta és megcsókolt
-És igen itt van a gerle pár Hyorina és Minhyuk.-mondta Jonghyun mire el váltunk egymástól.
-Szia.Kim Hyorina.-mutatkoztam be
-Szia Park Lena.-mutatkozott be ő is.
-Helló Kang Minhyuk.-mutatkozott be barátom is.
-Szóval te költöztél el.-mondta Lana
-Igen.-mondta és közben át ölelt hátulról.    
-Már mindent értek.-mondta mosolyogva Lana
-Én mondtam hogy nem lehet őket szét szedni sem.-röhögte el magát Jonghyun
-Be lehet fogni.-mondtam neki mosolyogva.
-Jungshin asszem egy hónapig te végzed az én házi munkám is.-röhögött Jonghyun és át ölelte a barátnőjét.Nagyon jól mutattak egymás mellett.Beszélgettünk még majd haza kísértük Jonghyunt és a többieket.Beszélgettünk még ott náluk majd Minyhuk el kezdett szenvedni de nagyon.
-Szerintem mi most megyünk.-mondtam mire a mellettem ülő srác szemi fel csillantak
-De csak okosan.Nem akarok nagy bácsi lenni.-mondta Yonghwa röhögve mire Minhyuk gyilkos szemekkel nézett rá én meg hozzá vágtam egy párnát.
-Gyökér.-mondtam nevetve mire oda jött és jó szorosan meg ölelt.
-De azért szeretsz?.-kérdezte pajkosan mire el nevettem magam
-Hát hogy a viharba ne.-mondtam
-Na jó ő az én BARÁTNŐM.-hangoztatta ki a mondat végét.
-Tudom.Nekem meg a szeretőm.-mondta Yonghwa mire Minhyuk kerek szemekkel nézett rám.
-Nekem meg a gyerekeim anyja.-szált be a hülyéskedésbe Jungshin mire barátomnak is le esett az a bizonyos tantusz.
-Nekem meg az anyám.-röhögte el magát Junghyun.
-Ohh ajuma elnézést.-mondta Lana is és jó mélyen meg hajolt előttem.Én csak ott álltam és nevettem.Márt fájt a rekesz izmom is.Rám tört az a bizonyos röhögőgörcs,Minyhuknak támaszkodtam de ő sem bizonyult nagy sikernek.Le rogytam a földre és úgy nevettem a többiekkel együtt.
-Ajuma a nénikéd.-mondtam Lanának köt röhögés közben.Ennyit még életemben nem nevettem.Majd halottam hogy csörög a telefonom.
-Igen?.-szóltam bele még mindig nevetve
-Vagy kereken 10 perced hogy be engedj.-mondta kimérten egy hang
-Jiyong?.-kérdeztem
-Nem a tündér keresztanyád.Szerinted?.-kérdezte és tudtam hogy fel van vonva az egyik szemöldöke.
-Jó mindjárt ott vagyok.-mondtam és gyorsan le tettem a telefonom.
-Bocsi srácok nekem most mennem kell.-mondtam és gyorsan szedtem a cuccaim.
-És én?.-kérdezte Minhyuk magára mutatva
-Ha nem akarsz új barátnőt keresni magadnak azt ajánlom igyekezz.-mondtam mire el kerekedett a szeme
-Mert?.-kérdezte de közben ő is öltözött.
-Jiyong ki fog nyírni.-mondtam és már szaladtam is haza felé Minhyukkal kézen fogva.a vége felé már ő húzott engem.Mikor a ház elé értem meg támaszkodtam a térdemen és próbáltam levegőhöz jutni.Ami kisebb nagyobb sikerrel de sikerült.
-Na végre.-mondta Jiyong mire szikrákat szóró szemmel rá néztem
-Olyan nehéz lenne fel hívni mielőtt jössz.-kérdeztem közben már Minhyuk nyitotta is ki az ajtót.
-Mi van össze költöztetek,.-kérdezte fel vont szemöldökkel
-Mivel szinte mindig itt volt ezért igen.-mondtam vállat vonva mire csak rám nézett
-De azért okosan.-mondta és rám mosolygott majd mind a ketten be mentünk.Minhyuk mér a kanapén fetrengett egy melegítőben és egy trikóban.Te szent isten a karja ohh te jó ég hogy lehet valaki ilyen helyes?! Csak néztem ahogy ott fekszik,mikor észre vett hogy nézem csak el mosolyodott és kacsintott egyet.Mire én éreztem hogy vörösödöm.
-Gyerekek én is itt vagyok.-röhögte el magát Jiyong.Mire csak rá néztem és hozzá vágtam a kulcsom.
-Hé ez fájt.-dörzsölgette a kezét.
-
Bocs ez volt kéznél.-mondtam és közben meg öleltem
-Jobb az én ölelésem mint Minhyuké?.-kérdezte Jiyong mire el nevettem magam
-Nem.-mondtam és Minhyuk ölébe ültem.-Az ő ölelésénél nincs jobb.-mondtam mire csak rám mosolygott és meg ölelt.
-De nagy a szerelem.-mondta Jiyong mosolyogva
-Még szép.-mondta mosolyogva Minhyuk
-Na jól van én megyek.Csak be néztem minden rendben-e de látom hogy igen.-mondta és meg indult az ajtó felé mi meg ki kísértük.
-De ha meg hallom hogy meg bántottad búcsúzz el az életedtől.-mondta neki jiyong komolyan mire én csak el képedve álltam .
-Ya.-szóltam rá
-Most mi van csak meg védem a kedvenc unoka húgomat.-mondta mosolyogva és adott egy puszit a homlokomra majd el is ment.
-Bocsi.-néztem Minhyukra aki még mindig úgy állt ott mint egy fa darab.
-Áhh semmi baj.-mondta és rám mosolygott mikor fel eszmélt.
-Szeretlek és soha nem hagylak majd el.Remélem tisztában vagy vele.-mondta mosolyogva és közben derekamnál tartott.
-Én is szeretlek.Pedig már azt hittem meg szabadulok tőled.-mondtam neki mosolyogva
-Tőlem aztán soha.-mondta és ajkaimra tapadt.Nyaka köré fontam kezeim és úgy húztam magamhoz még közelebb.az oké hogy már egy ideje együtt vagyunk de az normális hogy  még ilyenkor is majd ki akar ugrani a szívem a helyéről,arról nem is beszélve hogy zavarba is tud hozni.A csókunk után mellkasába fúrtam fejem és csak öleltem.Ő államnál fogva fel emelte a fejem hogy a szemembe tudjon nézni.
-Olyan aranyos vagy mikor el pirulsz.-mondta mosolyogva és éreztem hogy még vörösebb leszek.
-Ya.Ez mind miattad van.-ütöttem meg a vállát mire el nevette magát.Az este folyamán nem nagyon csináltunk semmi,igazából mind a ketten fáradtak voltunk.Csak punnyadtunk a kanapén és néztük a tv-t.
-Énekelsz nekem?.-kérdezte Minhyukot miközben az ölében feküdtem
-De nem nagyon tudok.-húzta a száját.
-Nem érdekel.A te hangodat szeretném hallani.Naaaa énekelj nekem.-kérleltem és be vetettem a kiskutya szemeket,mire csak sóhajtott egyet és meg köszörülte a torkát.Majd el kezdett énekelni nekem.Mosolyogva figyeltem ahogyan koncentrál és nekem énekel.Úgy éreztem nálam boldogabb ember nem is létezik a földön,mindenem meg van ami csak kell.Egy csodálatos személy aki be aranyozza a napjaimat és mellette sok sok barát akiket az idő során meg ismertem mellette.Akaratlanul is egy könnycsepp folyt mikor ezt észrevette barátom meg ijedt és abba hagyta az éneklést.
-Kicsim mi a baj?.-kérdezte aggodalmasan
-Semmi csak meg hatódtam.-mondtam neki mosolyogva
-Akkor oké.-mosolygott ő is el és egy csókot nyomott ajkaimra.Engem viszont el fogott a hány inger és ez nem Minyhuk miatta volt.Gyorsan el szakadtam tőle és a vécé felé rohantam.Mikor be értem mindent ki adtam magamból amit a nap folyamán be vittem szervezetembe.
-Kicsim minden rendben,.-kérdezte Minhyuk kint az ajtó előtt.
-Nem hiszem.-mondtam mire be jött.
-Mi a baj?.-kérdezte de mikor észre vette hogy mi is van csak le húzta a vécét és magához húzva simogatta a hátam.
-Biztos el kaptam valamit.Vagy el rontottam a gyomrom.-mondtam
-Majd ha holnap is rosszul leszel el megyünk az orvoshoz.-mondta mire még jobban el sápadtam
-Nem azt már nem.Orvost nem akarok látni.-tiltakoztam hevesen
-Nem érdekel ha holnap is rosszul leszel ha kell a karomban viszlek be.-zárta le a témát majd fel emelt és be vitt a szobába és le fektette az ágyra.
-Menj egy másik szobába nyugodtan.-mondtam neki mire rám emelte a tekintetét
-Miért is?.-kérdezte fel vont szemöldökkel
-Mert már ismerem magam és nem nagyon fokok aludni.Gondolom te pedig szeretnél.-mondtam neki mire el mosolyodott.
-Csak nem gondolod hogy itt hagylak mikor rosszul vagy?.-kérdezte mire bólintottam egyet.
-Meg a francokat.Itt leszek végig melletted.-makacsolta meg magát és be feküdt mellém.Tényleg egész éjjel nem aludtunk semmit már azon gondolkodtam hogy ki cuccolok a vécébe és ott alszom de Minhyuk nem engedte.Másnap csak reggel voltam kicsit rosszul de utána szinte fel zabáltam (szó szerint értendő) az egész hőtőt.Minhyuk rám is szólt hogy nem kéne ennyit ennem mert megint hányni fogok,de én meg mondtam neki hogy éhes vagyok.Körül belül ez mert 2 héten keresztül.
-Na jó holnap megyünk az orvoshoz.-mondta mire én rá néztem
-Miért?.-kérdeztem
-Mert hol hánysz hol meg tele eszed magad mindennel.-mutatott a kezemben.
-Ez csak egy répa.-mondtam neki
-Meg a mogyoró vaj?Nem hiszem hogy annyira jó együtt.-mondta fel vont szemöldökkel.
-Így esik jól.Sajnálod vagy mi?.-akadtam ki és éreztem hogy a sírás küszöbén állok.
-Jaj kicsim de hogy is sajnálom.Csak féltelek.Nem tudom mi  bajod.-mondta és szorosan meg ölelt mire én le nyugodtam.Másnap reggel tényleg el rángatott az orvoshoz.
-Kis asszony magán a sor.-mondta a nővér mire Minhyuk fel rántott a helyemről és be kísért a doktorhoz.
-Jó napot.-köszöntem neki.
-Jó napot kedveském.Jöjjön foglaljon helyet.-paskolta meg kicsit az ágyat mosolyogva.De én csak álltam Minhyuk mellet és görcsösen fogtam a kezét.Ő csak kicsit meg lökött hogy menjek már.Fel ültem a helyemre mire az orvos oda ült velem szemben.
-Mik a panaszai?-kérdezte az orvos
-Semmi igazából.-füllentettem
-Már vagy két hete reggelente és este rosszul van,utána meg mindent össze esik.-vázolta a helyzetet Minhyunk mire csak vállba vertem
-Ön a barátja?.-kérdezte az orvos mosolyogva
-Igen.-felelte Minhyuk
-Rendben.Akkor most veszünk egy kis vért magától és majd be adjuk a laborba.-mondta és már elő is vett egy tűt.És itt vert le a víz de úgy rendesen.Félve Minhyukra néztem aki csak meg fogta a kezem és maga felé fordította a fejem.Éreztem egy kisebb szúrást mire fel szisszentem,erre Minhyuk adott egy puszit a homlokomra nyugtatás képen,mikor végeztünk mondta az orvos hogy jövő héten meg lesznek az eredmények akkor jöjjünk majd.Haza érve fel téptem a hűtőt és vacsit kezdtem csinálni.Közben abban reménykedtem hogy nem lesz semmi baj.